Az Id. Christián László Városi Sporttelep kis műfüves pályájának felújítására 3,7 millió forint önerőt biztosít a gyulai önkormányzat az idei költségvetés tartalékkeretének terhére. A pálya védőhálójának felállítására és aljzatának kiegyenlítésére 5,6 forintot, a nagy műfüves pálya világításának korszerűsítésére 600 ezer forintot különítettek el.

Görgényi Ernő (Fidesz) az előzményekről elmondta: a grémium tavaly áprilisban határozott arról, hogy jóváhagyja a Gyulai Termál Futball Club Egyesület 2017–2018-as idényre benyújtott taopályázatát, melyhez 4,5 millió forint önerőt biztosítottak a képviselők. Mivel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) néhány projektelemet nem támogatott, a képviselő-testület mostani ülésén 3,7 millió forintra módosította a város által nyújtott önrészt. A fejlesztést az MLSZ 8,6 millió forinttal támogatja. A nagy műfüves pálya világítási rendszerének korszerűsítését, valamint a védőháló felállítását és az aljaz kiegyenlítését önerőből finanszírozza az önkormányzat.

Bod Tamás (Együtt, MSZP) megerősítette, valóban szükség van a világítás felújítására. Mint mondta, jelenleg „diszkrét félhomály” van a pályán.

Egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület, hogy sportpark épüljön a Gyöngyvirág téren. A beruházás a Nemzeti Szabadidős, Egészség Sportpark Program keretében valósul meg.

A városvezető elmondta: hét sportpark létesítésére nyújtottak be pályázatot, közülük egyet támogat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Kiemelte, Gyulán a legnagyobb területű és a legtöbb eszközzel ellátott típust építik meg. Az önkormányzat a Gyöngyvirág teret választotta ki a helyszínek közül, ezt a döntést erősítette meg az ülésen a grémium.

Kertes István, a Gyulasport Nonprofit Kft. ügyvezetője a fő napirendi pontotok tárgyalása előtt a 2018–2019-es fejlesztési tervekről tájékoztatta a képviselőket. Jelezte: három fejlesztést terveznek taoforrásból több mint 121 millió forint értékben: kettőt a tornacsarnokban, egyet a sporttelepen. Hozzátette, az önerő mintegy 40 millió forintot tenne ki, amit a 2009-es költsévetésből biztosítanának. Mint kiderült, a pályázatokat ősszel bírálja el a kézilabda-, illetve a labdarúgószövetség. A gyulai testület áprilisban tárgyalhat a tervekről.

Támogatás a „Máriás” házra és a zsidó temetőre

Pályázatot nyújt be az önkormányzat a Miniszterelnökséghez a „Máriás” ház tetőszerkezetének állagmegóvására. A 40 millió forintos beruházáshoz 20 millió forint önerőt kell biztosítania a városnak.

Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor úgy fogalmazott: Gyula legrégebbi, épségben megmaradt lakóháza az élen áll a megóvandó műemlékek rangsorában. Elmondta: a kétszáz éves épület rendkívül rossz műszaki állapotban van, a támogatásból a legsürgetőbb állagmegóvási munkálatokat végzik el.

A gyulai izraelita temető rendbetételére húszmillió forint pályázati támogatást igényel az önkormányzat a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól. Az összegből felújítanák a sírkert belső közlekedő útjait, helyreállítanák a kidőlt sírköveket, fásítanának, és megtisztítanák a területet a cserjéktől, a bokroktól és az aljnövényzettől. A pályázathoz nem kell önerőt biztosítania a városnak.

A polgármester ismertette: a temető az Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségének tulajdonában van, amely hozzájárult a pályázat beadásához. Az önkormányzat pályázóként vállalta, hogy legalább tíz évig ellátja a felújított sírkert karbantartását.

Görgényi Ernő emlékeztetett rá, hogy a második világháborúban szinte a teljes gyulai zsidó közösség elpusztult. Mivel a fürdővárosban nincs olyan szervezet, amely gondozni tudná a temetőt, az önkormányzatnak kell felvállalnia ezt a feladatot – tette hozzá. Hangsúlyozta: a sírkert egy közösségnek állít emléket, és számos olyan személy nyugszik benne, aki jelentős szerepet töltött be a város történetében.

Bod Tamás felidézte: a fürdővárosi zsidóság száma 1900-ban elérte az 1100-at, 1944-re azonban 900-ra csökkent. Emlékeztetett, 1944. június 22-én mintegy 250-300 gyulait öltek meg Auschwitzban. Rámutatott: ekkor szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget a város, egy nap alatt soha nem halt meg annyi gyulai, mint akkor.

A határozati javaslatot 11 igennel fogadta el a grémium, Csengeri Lajos (Jobbik), nemmel szavazott.

Folytatódik a városháza felújítása 

A Gyulai polgármesteri hivatal Gerlóczy-szárnyának karbantartási munkáira 14,3 millió forintot biztosított a grémium az idei likviditási alap terhére. Az összeget az épületet használó Békés Megyei Kormányhivatal megtéríti.

Görgényi Ernő elmondta: tavaly önkormányzati forrásból újították fel a polgármesteri hivatal nyugati szárnyának homlokzatát. Az épületrészben a nyílászárókat is lecserélték, és leszigetelték a falakat. Idén tovább folytatódik városháza korszerűsítése, a tervek szerint szintén saját forrásból újítják fel a főépület udvari homlokzatát és keleti szárnyát.

A grémium 11 igennel, 1 tartózkodás mellett hagyta jóvá a város 2018-as közbeszerzési tervét. Ökrös István (Fidesz), a közbeszerzési bizottság elnöke kiemelte: idén több mint kétmilliárd forint jut Gyulán beruházásra. Az összegből többek között új kerékpárutak épülnek, és felújítják az Amásy-kastély cselédszárnyát – fűzte hozzá.

Jóváhagyta a képviselő-testület Gyula Város Egyesített Óvodájának öt évre szóló, közép távú továbbképzési programját. A Becseiné Lock Gabriella intézményvezető által elkészített szakmai anyagot az óvoda nevelőtestülete és közalkalmazotti tanácsa is elfogadta.

Ugyancsak megszavazta a grémium, hogy Görgényi Ernő 500 ezer forint támogatást nyújtson polgármesteri keretéből az Alapfokú Művészeti Iskoláért Közhasznú Alapítványnak. Az összeggel a városvezető ahhoz járul hozzá, hogy a Harruckern Táncegyüttes részt vehessen egy szerbiai és egy lengyelországi nemzetközi néptáncfesztiválon.